Söréd község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Móri kistérség
Lakosság: 504 fő
Terület: 6.25 km²
Népsűrűség: 80,64 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 22

Fekvése

Söréd Fejér megyében, Székesfehérvár és Mór között, a 81-es főútvonal mellett, a Vértes dél-nyugati lejtőjén.

Története

A honfoglaló magyarok 900-ban telepedtek le a Dunántúlon. A jelenlegi Fejér megye területe az Árpádok kezében volt. Miután Bodajk és Sárkeresztes – korabeli nevén Barc – a királyné birtoka volt, feltételezhető, hogy a környező települések is ehhez a birtoktömbhöz tartoztak. Így valószínű, hogy községünk neve Géza fejedelem feleségétől, Szent István anyjától, Sarolttól származik. Ezt igazolja, hogy III. Béla aranybullás oklevelében Söréd- Soruuld néven szerepel. A Soruuld pedig török eredetű személynév, ismertebb formájában: Sarolt. Jelentése: fehér menyét. 1152-ben Serold, 1566-ban Sered néven említik az írásos emlékek Sörédet. Az 1685-ös összeírás szerint Seréth lakatlan, így a XVII. század végén megkezdődik a betelepedés. Az 1898. évi IV. tc. alapján a falu neve: Söréd. Az 1848-49-es szabadságharcból a Sörédiek sem maradtak ki. Az első világháború 17 hősi halottat eredményezett a falunak. A II. világháború harcai Söréd térségében 1944 decemberétől 1945 márciusáig tartottak. Ez idő alatt kétszer kellett menekülnie a lakosságnak: 1944 decemberében a Bakonyba, 1945 februárjában pedig a szőlőhegyi pincékbe. 1927-ben kérték, de pénzhiány miatt csak 1950-ben lett villany Söréden. 1970-ben a falu elveszíti az 1945-ben megszerzett önállóságát, Közös Községi Tanácsot kellett létrehozni, melynek központja Magyaralmáson volt. 1985-1990 között elöljáróság működött a községben. 1990-től pedig körjegyzőség.

Nevezetességei

Következő községek

További községek